Cikkek / Szezonkezdő interjú Lenthár "Lenti" Gáborral!


2018. február 26. @ 19:19


Hamarosan indul a downhill versenyszezon. A 2017-es Országos Bajnok (Masters), Lenthár Gábor remek formában vág neki a második lejtőzős versenyszezonjának. Elkaptuk egy kis beszélgetésre!


Lenti a 2017-es bringával, hamarosan érkezik az idei versenygépe


Szia Lenti. Hogy vagy? Készülsz már a szezonra? 


Sziasztok, rég beszéltünk. : ) Köszönöm, jól vagyok, szezon előtti csend és nyugalom. Ilyenkor van egy kis időm a dirt bicómhoz visszatérni, skateparkban bicózni, örömteli periódus emiatt. Habár tavaly az utolsó szlovák kupafutam után úgy éreztem, hogy egyből tudnám folytatni, most azért jól esik a pihenés. Természetesen a felkészülés a DH szezonra már decemberben elkezdődött, és izgatottan várom, hogy egy teljes alapozó ciklus mennyiben javítja a teljesítményemet. Tavaly ezt csak március végétől tudtam elkezdeni.

Milyen edzésekkel tartod magad formában télen?

A mostani alapozó időszakban az erősítés és az alap állóképesség növelése az elsődleges cél. Ez minden héten súlyzós edzésekből, futásból és spinnningből áll. A bringakezelést pedig a pumptrack edzések javítják. Saját örömömre skateparkba is szoktam járni télen, de kezdek rájönni, hogy sajnos ez nem ad különösebben hozzá a downhill képességeimhez.


Vonatozás Szedő Gergővel Kalnicán (videó is készült az akcióról, itt megnézhető)

Kérlek mesélj nekünk a tavalyi szezonodról. Melyik verseny volt a legnehezebb? Melyik pálya feküdt neked a legjobban? Milyen tapasztalatokat szereztél az első komolyabb downhill szezonod alatt?

A tavalyi évem sok újdonságot tartogatott számomra. Soha nem volt szükségem ilyen sokoldalú edzésprogramra, a dirtben szinte csak az ügyesség és a vakmerőség egészséges egyensúlya számított. Rossz volt szembesülni azzal, hogy egy versenyen az állóképesség, erőállóképesség mennyire tud egy jó eredmény útjába állni. Év közben, amikor már kezdett jó kondim lenni, más nehézségekkel találtam szemben magam. Mai napig tanulom, hogy hogyan érdemes beállítani a bringát különböző karakterisztikájú pályákra, de a saját stílus is befolyásolja ezt a döntést. Ha még nem lett volna elég az újdonságokból számomra, az időjárás is beköszönt mint izgalmas változó a versenyekbe. Az ideális időjárást megkövetelő dirtből belecsöppenni egy olyan versenyhétvégébe, ahol szinte minden körülmények között megrendezik a versenyt, több volt mint egyszerű újdonság.

A legnehezebb versenyhétvégéből többet is tudnék mondani, tekintve hogy a szlovák kupák pályáival is először találkoztam, és 6-ból 4 esős hétvégén zajlott, mégis az egyik leghosszabb pályát emelném ki, Kubinska Hola-t. Ez a szlovák kupasorozat negyedik állomása volt, egész hétvégén mély poros körülmények között edzettünk, próbáltuk belőni a pályát, a verseny napján mégis elkezdett esni az eső. Ezt pedig nem tudtam a megfelelően kezelni, a gumiválasztásban sem voltam magabiztos, így a versenyköröm is nagyon óvatosra sikerült. Ezen a pályán a magabiztosság hiánya hatványozottan büntetett, mert a pálya alsó ritmusos szakaszán nagyon sok időt lehetett elveszteni, ha nem tempóból támadtuk a gyökeres laposabb szekciót. Emiatt a döntő köröm nagyon elment és elég csalódott voltam. Emellett még kiemelném a DH OB-t Eplényben, ahol szombaton túl lazán vettem a pálya közepén lévő hosszú ugratót, csőrrel túlszálltam, de az spd miatt nem tudtam rutinszerűen kiszállni a rossz ugrásból és arccal szálltam túl az érkezőt. Ez rányomta a bélyegét a hétvégémre, a karom az esés miatt egy bizonyos szögben nem mozgott ezután két hétig, és a villám is elferdült. Hiába a sok igyekezet mind a Freeriderz csapat tagjaitól és Szedő Gergő önfeláldozó segítségétől, ferde villával kellett a versenynapot abszolválnom, ami miatt ez is az egyik legnehezebb versenyhétvégét jelentette számomra.

A legjobban egyértelműen a szezon vége felé ment, amikor belerázódtam a szlovák pályák hosszú távjaiba, megszoktam az esőt és a változó körülményeket is. Talán az utolsó szlovák kupaforduló ment a legjobban, ahol nem a pálya jelentette a kihívást, hanem a mély sár. Emellett, bármennyire is nehéz hétvége volt Eplény, a pálya nem jelentett számomra kihívást sem erőnlétileg, sem technikailag, így ott még edzésnapon nagyon jól éreztem magam.

Tavaly rengeteg versenyhétvége tapasztalatot gyűjtöttem, kezdtem ráérezni, hogy kell felépíteni egy versenyhétvégét anélkül, hogy a vasárnapi versenyre kifáradnék, kezdtem ráérezni a gumiválasztásra és a bringabeállításra. Számomra az spd használata is újdonság volt, de ezzel is sok hasznos kilométert gyűjtöttem.


Szezonon kívűl szívesen edz a János-hegyen is

Hogy néz ki egy átlagos napod a szezonon kívül? Hogy készülsz a versenyekre?

Egy átlagos napom 7-kor kezdődik reggelivel, hogy aztán 9-re beérjek melózni. Ezután délben tudok elszabadulni edzeni, hogy aztán 6-ig húzzam az igát megint a munkahelyen. Heti egy hétköznap ezt még kiegészítem egy esti skatepark session-nel. A versenyekre jelenleg főleg csak erőnléti edzésekkel tudok készülni, valamint hétvégénként mostanában egy szlovák fedett pumptrack pályára járunk edzeni.

Azt rebesgetik, hogy új csapathoz igazoltál idén. Mesélnél erről részletesebben?

Tavaly az első DH szezonomat a Freeriderz SC csapatnál kezdtem, és sokat köszönhetek nekik, hogy fel tudtam venni a ritmust ebben a szakágban. Idén létrejött egy együttműködés köztem és a CTM magyarországi forgalmazója között, ami szintén nagy segítség lesz a szezon során, de mivel a korábbi csapatom más márkát fog képviselni a 2018-as évben, így váltanom kellett. Az idei évben a Crosskovácsi SKE színeiben Gönczi Gábor csapattársammal fogunk a downhill versenyeken megjelenni.


Kalnica bike park Lenti egyik kedvenc pályája

Aki régóta ismer, tudja, hogy egy igazi versenyló vagy és dirt jump szakágban, nagyon magas szintre jutottál és rengeteg dobogós eredményt gyűjtöttél hazai és külföldi versenyeken egyaránt. Miért döntöttél mégis úgy, hogy a downhillezésben próbálsz szerencsét és a dirt kicsit háttérbe szorul? Hogy látod jelenleg a dirt és a downhill szakágot itthon?

Nagyon örülök, hogy ennyi ideig tudtam a dirt jumppal foglalkozni verseny szinten, viszont az utóbbi években nem tudtam ugyanolyan lendülettel fejlődni, ahogy szerettem volna. Majd 15 év versenyzés ebben a szakágban kissé soknak mondható, és az ember ilyenkor nyitott az új ingerekre. A downhill-t először csak 2015-ben volt lehetőségem kipróbálni, nem is gondoltam volna, hogy versenyezni fogok. Eltelt egy év, és elkezdtem versenyezni egy freeride bringával. Nagyon megtetszett az atmoszféra, a zsűrizős világból kiszakadva jó volt látni, hogy az óra dönt el mindent, és új kihívásokat láttam magam előtt amiben rengeteg terem volt fejlődni.

A dirtöt itthon most talán kevesebben űzik mint régebben, de most is jó látni, hogy sok tehetséges fiatal van, és többen megmérettetik magukat külföldi versenyeken. Jó lenne ha minél többüknek adódna a lehetőség, hogy nemzetközi szintű méreteken próbálgassák szárnyaikat.

A downhill szakágról nem tudnék teljes értékű véleményt mondani, hiszen még én is tanulom ezt az egészet. Azt látom, hogy szuper, hogy van egy hétvége az évben, amikor mindenki összegyűlik az OB helyszínén, és egy remek versenyen vehetünk részt. Sajnálom viszont, hogy nincs egy kupasorozat, ahol egész évben összemérhetnénk a tudásunkat, és nagyon kevesen csinálják ezt itthon versenyszerűen. Nem tudom, mi lehet ennek az oka, talán a kis srácok a lejtőzés élvezetét látják ebben a sportban, viszont ha eredményeket szeretnének elérni, elengedhetetlen a megfelelő erőnléti felkészítés, amire kevesen szánnak elég időt és energiát. Talán a hazai kerékpár egyesületek segíthetnének a megfelelő hozzáállásban, útmutatásban, hogy még több eredményes versenyző jelenjen meg az utánpótlásban.




A dirt-es karrier a nagygépnél is jól jön

Mik a céljaid az idei szezonra? Illetve a downhill versenyzéssel? Mely versenyeken láthatunk majd?

Idén szeretném folytatni a fejlődést főleg technikailag, és tovább csiszolni az erőnléti felkészülést, hogy minél kevesebb pálya fogjon ki rajtam fizikailag. 2018-ban is főleg a szlovák kupasorozatra fogok fókuszálni, természetesen az OB mellett. Remélem az év vége felé már megkapom a választ arra, hogy vajon mennyi lehetőségem van még ebben a szakágban, és aszerint dönteni majd a 2019-es évről. Hogy ne csak a downhillről beszéljek, szeretném még azért a dirt tudásom is a tűzben tartani, és ha minden környezeti tényező stimmel, és tökéletes lesz a szituáció, szeretnék végre igazi DH bicóval is szaltózni annak megfelelő méretű ugratón.

Köszönjük az interjút és sok sikert az idei szezonra!


fotók: Szász Norbert - Standmagazin





Hirdetésfelvétel
Impresszum
Facebook logó